weddingfactory

Dél-Korea legfőbb exportcikkét egész biztosan senkinek sem kell bemutatnunk, gyakorlatilag az óvodások is a betépett lámamozgást nyomják, még ha a dalszövegből egy repedt szót sem értünk. Hogy PSY mennyire nem hagyta hidegen az egybekelést abszolváló párok fantáziáját, arra tökéletes bizonyíték az a számtalan videó, amelyet maguk a párok töltöttek fel a megosztókra. Különösen szeretem az amatőr videókat, azért is, mert az esküvők legkomolyabb pillanataiból maradunk ki általában, hiszen mire a pár megérkezik a helyszínre, a dekoráció installálása után mi már rég illa-berek..

Nah, de nézzetek pár igazi gyöngyszemet, ne kíméljétek a rekeszizmokat! :) Az első remekmű tanúsága szerint a gangnam kötelező kellék a szingapúri esküvőkön, a srácok elég komolyan próbálnak a premierre:

Ez sem kevésbé komoly darab, nem tudom, mit tolhatott a kis kopasz, de nagyon keményen adja :)

New Yorkban semmit sem bíztak a véletlenre, komplett tánckar ropja, rá is melegítenek két számmal a gangnam fináléra:

Szintén egy koreai gyöngyszem, gangnam koszorúslányok lilában, klasszikus napszecsóval, higanymozgással:

Mai nótacsokrunk végére pedig egy igazán szépen vágott, romantikus videó, melynek a végén mi lehet más, ha nem GANGNAAAAAAM!

Úgy tűnik, a keringőnek befellegzett egy időre, PSY tarol az esküvői táncokban is, nincs mese. Induljon be a fantáziátok, lazítsátok a csípőt, nyújtsátok a hátat, viva gangnam!

Mit is jelent a szerelem? Csak találgatni tudok. Két ember közötti elkötelezettséget? Örök hűséget és tiszteletet? Valamiféle csattanást, ami metafizikailag együtt tart két önálló entitást, akik szabad akaratukból együtt fejlődnek és alakítják az életüket?  Nehéz téma ez, azt hiszem, attól vagyunk emberek, hogy folyamatosan választ keresünk ezekre a kérdésekre. Ez az érzés többször is magával ragadott az utóbbi években, mert akármennyire is megpróbáltam elkenni a dolgot a gondolataimban a magam emocióival kapcsolatban, mégis az a hivatásom, hogy két ember életének legnagyobb pillanatának rejtekeit próbálom feltárni és fantáziájukat megvalósítani.

Miközben nyári kerti-partyk és bulik során, amit barátaimmal, Laurával és Ákossal töltöttem -sejtettem, hogy az eljegyzés csak idő kérdése-  jó volt részévé válni egy különleges, igazán személyes és mély érzelmi élmények, megérezni  közelről azt a különlegességet, amit minden nap létrehozok, eljött a pillanat; Ákos egy igazán crazy party során megkérte Laura kezét.

Egyikük sem normális, ezt kéretik a szó legjobb értelmében feldolgozni, mégis, tudtam, hogy a zene jelenti önálló életük egyik talán legfontosabb részét. Nahh és akkor jöttek a gyakorlati megoldások.

Egyébként ez a szombat is a szokásos módon indult, zsúfolt hétvégi reggel, korán kelés, rohanás az étterembe. Sietni kellett, a szertartás kezdetéig készen kellett állnunk az étterem dekorációjával. Utána rohanás a szállodai szobába, smink és körömlakozás két percben, rásegítés hajszárítóval, csavarás, lépés, billegés, nőiesedés, de kész lettünk, igaz, ha személyes szál keveredik a munkámba, nehezen kezelhető helyzetbe kerülök; vállalkozó vagyok, vagy barát????

A szertartás mindenki szemébe könnyeket csalt, és nem túlzok, ha azt állítom, Laura volt a legszebb menyasszony, akit eddig láttam. A dobócsokor egyenesen hozzám repült, de drága leendő menyaszonyaim, ezt az opciót nektek tartom fent, bevallom, ketté állt a fülem, mikor átsiklott a kezeim között az általam kötött kompozíció, lágyan engedtem leesni és nem gondolni a kötelezettségekkel teli folytatásra, inkább barátaim örömének próbáltam megfelelni…

A praktimokat tekintve téli esküvőről van szó, welcome drinknek forralt borral, ezzel a kezdő hangulatot megalapozva nem volt könnyű dolgunk a három üveg pálinkával asztalonként. És hogyan is hoztuk össze a zenét, a virágokat, a személyes hangulatot és a dekorációt? Azt döntsétek el ti magatok a képeket böngészve. 

Ákos, Laura, szerencsémre  TI voltatok a legkülönlegesebbek. Talán majd egyszer magamnak is létrehozok valami hasonlót. Addig is, ha közhelyes, ha nem, sok boldogságot! Én feltétlen szurkolótok vagyok.

Az öreg nagyszakállú úgy tünik meghekkelte Rudolfot, vagy az Órarugógerincű Felpattanótól nyúlta az ötletet, vagy egyszerűen megelégelte a csökkentett sebességet, ki tudja.. Mindenesetre amikor megláttuk a polcon, szerelem lett az első látásra. Mai posztunk egy egyre divatosabb szokásról szól, a gyerekek karácsonyi asztaláról. 

Balra maga Rudi tiszteleg, a legvagányabb benne, hogy rugós lábai vannak, szabadon állítható az agancsos magassága a daliástól egészen a törpeszarvasig. Na de visszatérve, sok családdal találkozunk az utóbbi években, akik a közösen eltöltött szenteste utáni napok családi gigaebédein külön terítenek az aprónépnek, közvetlenül a szülők asztala mellett. Remek alkalom ez arra, hogy a kölkök kiéljék kreatív énjüket és élvezzék a közösségi élményt munkát a díszek elkészítése közben.  

Előre is beszerezhettek egy rakat kütyüt, a dekorációs és virágüzletek is rogyásig vannak ilyenkor. Használjatok pirosat, aranyat, apró fényeket és vidám formákat, csillagokat, puha anyagokat és illatos mécsest. Mi idén két professzionális stílustanácsadó, Kristóf (6) és Panna (7) segítségét kértünk, akik természetesen a visongó ájulat és a Forma-1 pilótákat megszégyenítő sebességű eltűnés közötti spektrumon mozogtak, olykor sírós röhögőgörcsöt okozva mindannyiunknak. Panna tippjei egy profi gyerekasztalhoz: sok piros gömb, apró almák, piros kézzel festett porcelán sütizőszett és zöld szalvéták. (Mondanom sem kell, hogy háromszor ürítettük a bevásárlókocsit, mire végeztünk a találatok szűkítésével...) :)

Apró tobozok, gesztenye és illatos mécses volt a kívánságlista végén, Panna ez úttal megkíméli anyut a technokol-piros kartonpapír-kisolló kombótól, aminek az elbeszélések szerint eddig mindig a nagyi perzsája látta kárát.. Kristóf pragmatikus volt, akár egy igazi férfi. Nem több, mint negyedóra hosszútávfutás után megjelent Rudolffal, egy falécekből készült stilizált karácsonyfával és egy sziámi cukortartóval a kezében. Igaz, utóbbinak másodperceken múlt a testi épsége, de Zsuzsi vérfagyasztó anyai reflexei működésbe léptek.

Az utolsó szó jogán a pénztárnál Panna magával ragadott egy porcelán szarvastrófeát és pár pálcára ragasztott fából készült csillagot, Kristóf pedig felmarkolt pár mécsestartót, biztos ami biztos. Órákon át zsizsegtek az asztal körül, pakoltak, rendezkedtek, vitatkoztak, mi pedig csak fotóztunk és élveztük a két gengszter önfeledt játékát.

Fél kiló cukrozott mandula és egy kis szalag. Aztán kész… De hogy mégse így legyen és ne érezzétek újabb problémának az esküvői köszönő ajándékot, adunk néhány igazán kreatív tippet, amelyekkel talán egy-egy romantikus, konyhában borozgatós estét is becsempészhettek a készülődés előtti feszültség oldására.

Zsíííír!

Szó szerint, ugyanis első áldozatunk nem más, mint egy kis üveg, házi készítésű libazsír, amely azt hiszem, minden egészséges gasztro őrült fantáziáját beindítja, ráadásul jól kibéleli a gyomrot egy erősebb buli előtt..

Magvak, csokik, mogyorók

Nem bonyolult művelet felcímkézni pár kis méretű befőttes üveget és megtölteni aszalt gyümölcsökkel, csokoládéval, kesudióval, vagy egyéb olajos maggal, ha kreatív a csomagolás, biztosan bukni fogják a vendégek ezt a megoldást is… Nálunk kedvező áron rendelhettek az esküvő arculatához passzoló matricákat, ezek lehetnek akár névre szólóak is, így az ültető kérdése is megoldódik, két legyet üthettek egy csapásra!

Névre szóló kaspók

Egy angol blogon találtam ezt a fotót, igazán helyesek a mini kövirózsák, ráadásul némi személyességet is sikerült bele csempészni, a kaspók névre szóló feliratozásával.

Személyes kedvenc – Limoncello házilag

Nem tagadom, a limoncello az egyik gyengém. Ezer féle receptet találhattok a neten, jobbnál-jobb tippekkel, ha pedig csatos üveget is sikerül serezni hozzá, igazán extra meglepetést prezentálhattok vendégeiteknek.

Csomagolás – házilag

Túrjátok fel a gardróbot, keressetek meg minden papír-, és anyagmaradékot, burkoljatok be velük kis dobozkákat, határ a csillagos ég.. Ha pedig ahhoz is van kitartásotok, hogy egyedi dobozokat készítsetek a vendégekre szabva, tuti nem marad el a hatás..

Egy szónak is száz a vége, a köszönő ajándék egy apró gesztus a vendégek számára, amellyel kifejezhetitek ott létük fontosságát, a személyes kötődést és meglephetitek azokat, akiket valóban szerettek, hiszen adni tényleg mindig jobb.. :)

Fanna tagadhatatlanul úgy hatott rám, mint egy energiabomba. Már az első megbeszélés alkalmával sem tudtam kivonni magam sugárzó életszeretetének és esküvőjük miatt érzett örömének hatása alól. Többször írtam már arról, hogy milyen könnyű dolgozni amikor egymásra hangolódom egy menyasszonnyal, de Fannával a szokásosnál is könnyedebben ment a közös ‘munka’. A helyszín önmagában is varázslatosnak ígérkezett: hangulatos kis kápolna Balatonlellén, a dombtetőn; igazi lagzihoz teremtett vendéglő, terasszal a Balatonra, hatalmas sátor a násznépnek, egyszóval remek választás egy tökéletes lagzihoz.

Külön kérésükre nem terveztünk a dekorációban nagy felhajtást, letisztult formavilágú, egyszerű és mégis kedves, romantikus hangulatú asztaldíszek készültek boglárkából, zöld konzervdobozokban, ekrü szalagokkal átkötve. Minden asztalra színes-csíkos asztalfutók illetve friss bazsalikom és oregano kerültek bádogkaspókban, az asztalszámokat pedig borosüvegekre rögzítettük.

Az ültetési rendek csakúgy kifeszített spárgákon kerültek kifüggesztésre, mint Fanni és Dávid közös fotói. Fanna menyasszonyi csokra is színes, vidám hangulatú boglárka csokor lett, a gyűrűpárnájuk pedig egy rózsaszín fonalgombolyag volt, nem tagadom, mire elkészítettem egy skandináv sálat is meg tudtam volna kötni. :)

A dekorálás végeztével aztán beindult az élet. Jött minden, a násznép alig úszta meg a hirtelen jött záport a kápolnánál, úgy tűnt, nagy futás lesz a vége, de végül bebizonyosodott, hogy vannak dolgok amiket érdemes a szerencsére bízni, nem volt ez másképp most sem.. A hajnalig tartó, fantasztikus hangulatú buli után Fanni és Dávid hajóra szálltak és hosszan integetve eltűntek a horizonton, nekünk pedig ott maradtak az éjszaka emlékei és a furcsán bizsergető érzés a szívünkben szerelmük láttán..

Fanna, Dávid, hosszú, boldog közös életet kívánunk nektek! :))

Köszönet a fotókért: Török-Bognár Renáta

Mutattunk már be pár fekete-fehér esküvőt – pont a Wedding Factory ötletadó esküvője is ebben a színvariációban készült -, de a téma most új: a rock.

A menyasszonyi csokron kívűl más virágot én nem is láttam a képek között, a fő hangsúlyt ezen az esküvőn a grafikai kiegészítők kapták. Az esküvői meghívó már sejteti magáról, hogy valami különlegesről lesz itt szó.

Amit még nem láttam – a tornacipős esküvők már megszokottak :) -, hogy a gitár lenne a vendégkönyv. Ha belegondolunk egy olyan pár életében, akinek a zene az életük egyik központja, azoknak nagyon jól mutat a nappali falán ez az örök emlék, és egy pöttyet jobban is néz ki – vagányabb -, mint egy sima kis könyv. Ami még különösen tetszik, és ötletesnek tartom, hogy az “esküvői torta” muffinjai tetejét egy-egy gitár pengettyű díszíti, ami egyben szép emlék is az esküvőre ellátogató rokonoknak, barátoknak.

Ahogy öregszünk, egyre többet gondolkodunk azon, hogy lehetne legalább részben megőrizni külsőnket, testünk fiatalságát. (Szép kis bevezető, pont, mint egy teleshopban..) :) Utána néztem, milyen organikus és vegán esküvői menüsorok léteznek, népszerűek-e ezek egyáltalán és leesett az állam. Engem ugyan bármikor le lehet venni a lábamról egy marhapörkölttel, de mostanában egyre többször esik jól húsmentes kajákat fogyasztani, nem beszélve egy frissen sült falafelről. Na de mi is organikus? Hogy kerül ez az esküvői asztalra? Egy San Diego-i catering cég kizárólag erre specializálódott, ellenőrzött farmjaikról szerzik be valamennyi felhasznált alapanyagukat, csak “élő”, friss zöldségeket és háztáji módszerekkel tartott állatok húsát használják az ételkészítés során.

Az organikus alapanyagok rovartirtó-, permetező és egyéb vegyszerek felhasználása nélkül készülnek, az állatok takarmányozásához pedig nem használhatnak tápszereket és antibiotikumokat. Az ételkészítés során igyekeznek a legrövidebb ideig hőkezelni azokat, így az étel valóban friss maradhat és megőrzi a valódi íz-, és élettani tulajdonságait.Hogy el tudjatok képzelni egy töltött káposzta mentes esküvői menüt, vagy legalább a gondolat szintjén eljátszatok egy vegán, vagy organikus esküvő megrendezésével, pár igazán jól hangzó ételt összeválogattam nektek.

A vega menüben megtalálható -többek között- a Séf sajtválogatása kerti gyümölccsel és befőttekkel, a Mezze tál Hummusszal, Baba Ganouj, sült pirospaprikák, oliva saláta és friss pita, antipasto pácolt articsókával, édes paprika rugulával, pácolt koktélparadicsom mozzarellával, kevert olivák, és a  hierloom salsa trió frissen sült tortilla chipssel.

Aki pedig hússal is szeretné tölteni az idejét és a gyomrát, az bátran választhat az új-zélandi báránybordából tormás krumplipürével, friss kacsából karamellizált lilahagymával és sült zöldbabbal, konfitált lazacból házi baconnel és serpenyős brokkolival, vagy a bélszínből cabernet mártásban.. Jó étvágyat az ebédhez! :)

A trendek irányítják a világot, nincs mese, az esküvők stílusát, dekorációit, kivitelezését is a divathullámok formálják. Egyre többen gondolkodnak abban, hogy életük legnagyobb pillanatát kettesben, megfelelően messze töltik, hogy valóban egymásra tudjanak hangolódni, megélni a közös döntést, kiélvezni minden percet az idegőrlő szervezés és a vendéglisták böngészése helyett. Sokfélék vagyunk, ki így, ki úgy; nekünk viszont minden esküvő fontos, így szentelünk ennek a “műfajnak” is egy bejegyzést.

Be kell vallanom sokszor érzem én is úgy, hogy le kéne innen pattanni pár hónapra, feltöltődni, idegen emberekkel lebzselni és megállítani az időt, legalább pár pillanatra. Több ismerősöm döntött már úgy, hogy ezt az utat választja, ki New Yorkba utazott, ki pedig az Őrségbe, egy faházba “menekült” a világ elől. A romantikus énem ilyenkor sikít egy flip-flopért, a kedvenc Lazaro menyasszonyi ruhámért és a fickómért egy homokos tengerparton, persze nem feltétlenül ebben a sorrendben. :)

Ismerve anyámat, ebből gyakorlatilag családi apokalipszis lenne, sőt; valódi, globális apokalipszis, de akkor is itt marad a dilemma.. Vajon tényleg kettőnk ünnepe lenne ez az egész nap, ünnepe a kompromisszumoknak, az együtt alakulásnak, a kibéküléseknek,  a rengeteg munkának, amit egy kapcsolatba pakolunk, vagy ünnepe kell hogy legyen a családnak, a barátoknak és mindenkinek, aki hozzánk kapcsolódik?

Valószínűleg erre sem létezik egyetemleges válasz. Ha úgy érzed, süss meg egy csirkét és tedd egy kosárba pár üveg chardonnay mellé, rakj egy nagy tábortüzet a Rómain és öleld meg a fickódat egy nyári este; ha pedig úgy, hívj meg háromszáz embert és legyetek ketten a főszereplők! Talán pont ezt szeretem a munkámban, nincsenek átléphetetlen határok, sem előre megírt szabályrendszerek. Az esküvő pont arról szólhat, amiről ketten akarjátok. :)

Vera Wang régóta az egyik kedvenc tervezőm, s bár nem vagyok luxus imádó, a stílusa és merész ötletei teljesen elvarázsolnak. Azért választottam őt a mai bejegyzés főszereplőjének, mert tökéletes példája a saját kreativitásából építkező, profi üzletasszonynak, ráadásul azt hiszem bőven meríthettek inspirációt modelljeiből.

Vera szülei jómódú kínai bevándorlók voltak. Manhattanben nőtt föl. A Chapin School nevű elit magániskolába járt, és táncolni tanult a School of American Ballet-ban. Az egyetemet a Sarah Lawrence College-ban végezte el, de egy rövid ideig Párizsban, a Sorbonne-on is tanult. Wang eredményes műkorcsolyázó volt: 1968-ban és 1969-ben is indult az amerikai nemzeti bajnokságon, és párosban országos ötödik helyezést ért el, de nem jutott be az olimpiai csapatba és ezért 1971-ben abbahagyta a versenyszerű korcsolyázást.

Az egyetem után a Vogue magazinnál kezdett dolgozni, ahol 23 éves korára szerkesztő lett. 1987-ben otthagyta a Vogue-ot és a Ralph Laurennél helyezkedett el. 1989-ben összeházasodott Arthur Beckerrel. Esküvői ruháját maga tervezte, miután elégedetlen volt a létező választékkal. Ezután nyitotta meg saját esküvőiruha-szalonját, ahol eleinte Guy Laroche, Carolina Herrera és Christian Dior ruháit árulta, de később saját, Vera Wang márkájú esküvőiruha-kollekciójával is megjelent.

2013 – as kollekciója híven tükrözi egy menyasszony tisztaságát és az esküvő eszméjét, azonban szakít a hagyományos fehér és púder színvilággal, remek lehetőségeket kínálva az elegáns játékra formákkal, anyagokkal, kreációi gyakorlatilag összefonódnak az azokat viselő modellekkel. Lássuk hát..

Az equadori rózsafejek fantasztikus színintenzitását idézik ezek a szoknyák, teltek, lágyak, valósággal lüktetnek.

Vert csipkét rendszeresen használunk asztalfutóként, térdekorációként, vagy köszönet ajándékokhoz, de ilyet még a Veszedelmes viszonyokban sem láttam.. :O

Ez pedig igazán dögös, ebből a kollekcióból abszolút kedvenc.

Végül következzen két mély bordó modell, már csak egy igazán ütős calla csokor hiányzik róluk, írnom kéne Verának, hogy szívesen megkötöm a következő bemutatóra..

Vera egyébként nem csak menyasszonyi ruhákban utazik, rendszeresen tervez ismert hírességeknek, teljes kollekcióját megtaláljátok a verawang.com-on. Ha pedig ellenállhatatlan vágyat éreztek, hogy mégis az Ő kreációjában menjetek férjhez, nézzetek körül a magyarországi közösségi vásárló oldalakon, találtam pár izgalmas darabot..

Háát, nagyon úgy tűnik, hogy nem kell extrém kánikula ahhoz, hogy elmenjen az emberek esze. Egyik este új témák után kutattam a neten, de amikre bukkantam, a legmerészebb elképzeléseimet is felülmúlják. Kedvenc rendezőm piskóta azokhoz a tortákhoz képest, amelyeket párok képesek kiagyalni, lehet, hogy a dekorációs biznisz semmi a cukrász szakmához képest? :)

Kezdjünk is bele, pár cukisággal, hogy bemelegítsünk az igazi extremitásokhoz..

Ehető egerek – Mickey és Minnie cukorból ártatlan kivitelben, csak Disney rajongóknak

Karaoke robotok kocka fejjel – csak Demjén Rózsi rajongóknak

Egy kis Van Gogh a müvészetek elkötelezett híveinek..

Hűvös elegancia a monarchia, illetve Charles és Camilla rajongóinak:

Végül a kordában tartott őrültségeket lezárva egy kis pávatollas entyem-pentyem, szigorúan a cupcake mánia jegyében:

Most pedig kapaszkodjanak hölgyeim és uraim, ilyet még garantáltan nem láttak.. Következzen kezdésnek egy kis gót horror, szörnyecskékkel..

hogy aztán garantáltan sokkot kapjon a vendégsereg az őrült sütiszörnytől:

vagy esetleg egy alien vs. predator, három féle ízben?

Ehhez képest csak laza hidegrázás a haloween-feeling, bár éjfél környékén a gyerekeknek tuti nem adnám oda a marcipánt..

Yep, hányszor láttuk már extrám módon kifejeződni a szerelmet.. Ti melyiket választanátok? Nekem gyerekkorom leghátborzongatóbb sorozata ugrik be kapásból, amelyben a tóban eltűnö moszatszörnyek kergették a gyerekeket némi hínárral a nyakukban, s tűntek el a barlang mélyén..