Az öreg nagyszakállú úgy tünik meghekkelte Rudolfot, vagy az Órarugógerincű Felpattanótól nyúlta az ötletet, vagy egyszerűen megelégelte a csökkentett sebességet, ki tudja.. Mindenesetre amikor megláttuk a polcon, szerelem lett az első látásra. Mai posztunk egy egyre divatosabb szokásról szól, a gyerekek karácsonyi asztaláról.
Balra maga Rudi tiszteleg, a legvagányabb benne, hogy rugós lábai vannak, szabadon állítható az agancsos magassága a daliástól egészen a törpeszarvasig. Na de visszatérve, sok családdal találkozunk az utóbbi években, akik a közösen eltöltött szenteste utáni napok családi gigaebédein külön terítenek az aprónépnek, közvetlenül a szülők asztala mellett. Remek alkalom ez arra, hogy a kölkök kiéljék kreatív énjüket és élvezzék a közösségi élményt munkát a díszek elkészítése közben.
Előre is beszerezhettek egy rakat kütyüt, a dekorációs és virágüzletek is rogyásig vannak ilyenkor. Használjatok pirosat, aranyat, apró fényeket és vidám formákat, csillagokat, puha anyagokat és illatos mécsest. Mi idén két professzionális stílustanácsadó, Kristóf (6) és Panna (7) segítségét kértünk, akik természetesen a visongó ájulat és a Forma-1 pilótákat megszégyenítő sebességű eltűnés közötti spektrumon mozogtak, olykor sírós röhögőgörcsöt okozva mindannyiunknak. Panna tippjei egy profi gyerekasztalhoz: sok piros gömb, apró almák, piros kézzel festett porcelán sütizőszett és zöld szalvéták. (Mondanom sem kell, hogy háromszor ürítettük a bevásárlókocsit, mire végeztünk a találatok szűkítésével...) :)
Apró tobozok, gesztenye és illatos mécses volt a kívánságlista végén, Panna ez úttal megkíméli anyut a technokol-piros kartonpapír-kisolló kombótól, aminek az elbeszélések szerint eddig mindig a nagyi perzsája látta kárát.. Kristóf pragmatikus volt, akár egy igazi férfi. Nem több, mint negyedóra hosszútávfutás után megjelent Rudolffal, egy falécekből készült stilizált karácsonyfával és egy sziámi cukortartóval a kezében. Igaz, utóbbinak másodperceken múlt a testi épsége, de Zsuzsi vérfagyasztó anyai reflexei működésbe léptek.
Az utolsó szó jogán a pénztárnál Panna magával ragadott egy porcelán szarvastrófeát és pár pálcára ragasztott fából készült csillagot, Kristóf pedig felmarkolt pár mécsestartót, biztos ami biztos. Órákon át zsizsegtek az asztal körül, pakoltak, rendezkedtek, vitatkoztak, mi pedig csak fotóztunk és élveztük a két gengszter önfeledt játékát.